A világ számos táján élnek az arab és a telivér keresztezéséből származó angolarab lovak, de a legjelentősebb tenyészterület Franciaországban található.

A fajrta a 19. század negyvenes éveiben végzett keresztezésekből (angol telivér és arab) származik. Kezdetben két volnal létezett, a déli és az úgynevezett tiszta vonal. A déli vonal kialakulási helye a délnyugat-franciaországi Limousin vidéke, ahol az arab és a telivér ménekkel fedeszték a helyi, de szintén arab, illetve a keleti leszármazású kancákat. A tiszta vonalat az arab és az angol telivér közvetlen keresztezéséből alakították ki. Mivel a két vonal megjelenésében és a vérmérsékletében napjainkra nagyon közel került egymáshoz, ezért közös méneskönyvbe kerültnek, melyek az angolarab, az angol telivér vagy az arab kombinációiból származnak, és arab vérhányaduk eléri a 25%.

Kiváló versenyló. Angolarab méneket használtak több fajta feljavítására, ilyen például a Selle Francasie, vagyis a francia hátasló. Ez utóbbi meghatározás a korábban anglonormann néven ismert lovat takarja, amely a helyi normandiai kancák és a telivér valamint több pedigrés francia hátasfajta keresztezése útján nemesítették.